„Annak a lánynak, akitől egyszer volt egy képeslapom…

Igazából, nagyon nehéz mindent összegyűjteni, amit ez a sok-sok könyv adott nekem, de üres lenne ezek nélkül a történetek nélkül az életem. Kezdődött minden a Gipsz égbolttal, ami egy hagyományt teremtett a legjobb barátnőmmel… innentől minden születésnap egy Timi könyvről szólt és szól a mai napig. Szinte minden könyvem dedikált változatban érkezett, amit külön köszönök a mai napig mindkettőtöknek. A Gipsz égbolt, az a könyv, amelyikkel oldalszámokkal sms-ezünk és rögtön tudjuk, hogy a másik mit érez. Az Emlékszel? volt az egyetlen könyv, amikor nem oszthattam meg az örömöm a legjobb barátnőmmel, mert mondjuk úgy, mosolyszünetet tartottunk… de Timi könyvei elérték akkor is, hogy újra közeledjünk egymáshoz. Minden könyvben benne vagyunk, benne van a mi saját kis történetünk. Az Óceán, palackposta, mézeskalács teljesen összetört, ez volt az első pillanat, amikor azt éreztem írnom kell neked Timi és a nem várt fordulat, hogy egy író reagált a levelemre és teljesen el voltam varázsolva és a leveled mai napig nálam van és viszem mindenhova… Részlet az enyémből: …most jöttem meg Olaszországból, egy hasonló utazásról, amelyben Maudnak is része volt, teljesen összetörve és összezavarodva, így minden sorod összetört. Magyar szakos vagyok az egyetemen, hát sok könyvet olvastam már, de még Joyce Ulysses-én is könnyebben rágtam át magam. Minden fejezet és sokszor oldalak után le kellett tennem a könyvet, hogy kisírjam magam majd újra összeszednem… Félelmetes volt, amikor odaértem, ahhoz a részhez, amikor megjelenik Maud múltja… és megcsörren a telefonom és az én saját múltam telefonál. Nem vagyok még erős ahhoz, hogy meglépjem azt, amit már tudom a könyv hatására, hogy kell… de ahogyan Maudnak idő kellett, még talán nekem is…de legalább tudom már mi a helyes. Minden soroddal a lelkembe hatoltál! Összetörtél, megmentettél és megadtad a reményt!

Drága Timi 2012 óta az életem részévé váltak a könyveid és szimbolizálnak egy örökké tartó barátságot D.m-mel, egy felkiáltójelet, hogy mindig érezzek és merjek kockáztatni! Hiszen azt keressük folyton, akibe bele lehet halni… így szükségünk van Rád, a könyveidre, hogy sose feledkezzünk meg róla, ha a sors mutat egy utat, akkor azon merjünk elindulni.”

– B.