Élet

Brisbane 4. hónap

Egy évvel ezelőtt volt egy álmom, hogy Ausztráliában szeretnék élni… Nagyon sokat dolgoztam ezen, nagyon sok áldozattal járt, de azt gondolom, hogy megérte. A nehézségek persze itt sem cukormázból vannak, viszont próbálok helytállni. Nem terveztem ennek a videónak a megosztását, de tegnap egy beszélgetés rávilágított, hogy talán sokan erőt gyűjthetnek belőle. Az álmokért megéri küzdeni és kitartani.

Mindenből csak egy kicsit markolunk fel. Akarom hinni, hogy az ember végül mindig visszatalál az igazán fontos dolgokhoz. Kicsit formálódottan, néhány sebhelyet szerezve és új nézőpontokkal. Igaz nem könnyű. Az esetek többségében számtalan utat be kell járni ahhoz, hogy végre eljussunk oda, ahonnan majd egy kis idő múlva ismét elvágyakozunk. Mikor arra gondolunk, hogy ez nekünk nem elég, bennünk ennél több van. Az élet örökös körforgása ez. Keresünk valamit, amiről azt hisszük, hogy hiányzik belőlünk. És olyan ritkák azok a pillanatok, mikor végre elégedetten pihenünk meg, mert belátjuk: bennünk igazán meg van minden, ami ehhez az élethez kell. De valahogy belénk van kódolva, hogy el kell hagyni a stabilitást és megnézni, hogy mi vár ránk azokon a távoli mezőkön. Rendszeresen előmerészkedünk a biztonságot nyújtó barlangunkból, hogy aztán egy kicsit elpusztítsuk magunkat. Fedetlen mellkassal várjuk sokszor az életet. Azt hisszük, hogy már mindent tudunk, mindent megtanultunk és csak győztesként kerülhetünk ki. Pedig az élet pontosan arról szól, hogy az újabbnál újabb csatákban tanuljunk magunkról. Amíg nem mozdulsz nem tanulhatsz, amíg nem kockáztatsz nem is nyerhetsz. 

Olvass bele!

Leave a comment

Leave a Reply

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..